Molekuláris önszerveződés
--egy határvidéki zöld kémia kötelékek felbomlása és újrakapcsolódása nélkül
A molekuláris önszerveződés alapelve:
1. A hasonló vonzza a hasonlókat – a hasonló anyagokat arra készteti, hogy összegyűljenek és elrendezzék egymást, a kiegészítő tulajdonságokkal rendelkező anyagokat pedig arra, hogy vonzzák egymást.
2. A legalacsonyabb energia – az anyag mozgása és a molekuláris viselkedés – a legstabilabb állapotba kerül. Ez egy módja annak, hogy a molekuláris csoportok fejlett struktúrákba rendeződjenek.
Molekuláris önszerveződés-tervezhetőség, a molekulák közötti CP-struktúra jelentősen javíthatja a biológiai aktivitást:
1. Minden molekulának egyedi szerkezete és funkcionális tulajdonságai vannak, és nehéz szinergiát és precíz kezelést elérni a formuláció szintjén a szabad keverés alapján.
2. Még mindig számos kiváló biológiai aktivitással rendelkező molekula létezik, amelyek felszívódását és alkalmazását negatív tulajdonságaik miatt jelentősen korlátozták.
3. A hagyományos kínai orvoslás hatóanyagai nagyon szelektíven vonatkoznak „az uralkodóra, a miniszterekre és a asszisztensekre”, ahelyett, hogy a minél több, annál jobb elv szerinti összekeveredést alkalmaznák.
Szupramolekuláris szerkezetmódosítási és optimalizálási elemzési folyamatmodell:
1. Számítógéppel segített nagy áteresztőképességű szűrés a Cambridge Crystal Data Centerből származó megfelelő prekurzorok gyors szűrésére.
2. Sűrűségfunkcionál-elmélet segítségével vizsgálja a molekulák közötti erők által meghatározott szupramolekuláris szerkezetet és összeszerelődési tulajdonságokat, és határozza meg, hogy melyik szupramolekuláris típus a képződési trend.
3. A reakciókörülmények és a nehézség elemzésével optimalizálták a szupramolekuláris szerkezetet.
4. Szupramolekulák különféle tulajdonságainak kiszámítása, beleértve az elektromos, optikai és termodinamikai tulajdonságokat.
5. Spektrális tulajdonságok, például molekulaspektrum és energiaspektrum kiszámítása.
6. Molekuláris dokkolási technológia segítségével megjósolhatók a szupramolekuláris nyersanyagok és a célfehérjék közötti kölcsönhatási helyek, és részletesen ismertethető a molekulák közötti kölcsönhatási mechanizmus.